Rendkívül fontos a biztonságunk érdekében a helyes jelszóválasztás, egy remek elemzést készített a SplashData 2015-ben. Két millió ellopott és nyilvánosságra került jelszót elemeztek, a túlnyomó többség meglehetősen egyszerű és veszélyes volt. Bármelyik jelszó, ami csak betűkből áll rendkívül sérülékeny, kiváltképp akkor, ha valamilyen ismétlődést is tartalmaz. A jelszavak feltörésének egyik gyakori módszere, hogy a hackerek népszerű számsorokkal és kifejezésekkel próbálnak bejutni a fiókba: ez lehet például valamilyen dátum, a jelszót jelentő “password” kifejezés, gyakori nevek és hasonlók.

A jelszóválasztás lényege, hogy a felhasználó egy-egy kifejezés helyett egy hosszabb szöveget ír be jelszónak. Így a fenti, szókészletet használó módszernél sokkal tovább tart megfejteni egy jelszót, a titkos kód ugyanis nem található meg egyetlen szótárban sem, nem egy kifejezés, hanem egy összefüggő szövegrészlet. Ez lehet például egy idézet is, viszont arra érdemes figyelni, hogy ne idézzünk népszerű művek, népszerű sorait, a népszerű idézetekkel ugyanis a módszerhez idővel hozzászokó hackerek ugyanúgy próbálkozni fognak, mint egyes szavakkal.

Adatainkat lehetőleg, ne egy Flash memóriás eszközön tároljuk (pl.: pendrive, SD kártya), mert ezek rövid élettartamúak, nagyobb társaikhoz képest, iszonyat egyszerű elektronika, ami könnyen sérülékennyé válhat. Személy szerint a külső winchestert sem ajánlanám, mert a ki-be húzgálás végett könnyen eltörhetjük az USB hubot, vagy épp könnyen leejthetjük, ami adatvesztéshez vezethet. Ajánlanám a NAS szervert, egy winchester biztonságos tokba, hálózaton keresztül menti mindent adatunkat. Érdemes beszerezni számítógépünk és NAS szerverünk mellé egy szünetmentes tápegységet is, amivel kizárjuk az áramszünetből adódó kellemetlenségeket.

Sokan gyanakodnak arra, hogy lenyomozzák őket, ezért például leragasztják a notebookjuk webkameráját, vagy nem mernek internetes tranzakcióba kezdeni. Bár biztosan le tudnak nyomozni, de nagyobb valószínűséggel, a fontos embereket figyelik. Biztosra úgy mehetünk, ha az általános statikus IP címünket, dinamikussá változtatjuk. A dinamikus IP-nél kapcsolatkor a DHCP szerver kioszt egy IP címet, amit addig használhatsz, amíg a kapcsolat fenn áll. Tehát, megszakadáskor az általad használt IP felszabadul, amit a DHCP újból kioszthat másnak. Ebből az következik, hogy ha újra kapcsolódsz, akkor ismételten kapsz egy akkor aktuálisan szabad IP címet. A statikus IP-nél kapcsolat megszakadáskor is a te "tulajdonodat" képezi, amíg az internet szolgáltatás fennáll. Így újra csatlakozáskor is azt kapod meg. A fix IP címet úgy kell elképzelni, mint egy lakáscímet. Nem igazán változik. De informatikában akkor szükséges statikus IP címet használni, ha házi FTP/WEB szervert üzemeltetsz kifele. Vagy akár domain címen keresztül. Ha házi szervert üzemelünk, de mégse szeretnénk, ha megfigyelnék böngészésünket, használjuk az Onion Browser-t (Tor). A lényege, hogy a rendszer lehetővé teszi a névtelen jelenlétet az interneten, valamint nem utolsósorban a cenzúrázott internetes tartalmak megjelenítését.

Eszközeinkre nagy veszélyt jelent hardverileg a por, a hajszál, az ételmaradványok. Az asztali számítógépnél a sok ventilátor vonzza a koszt, ajánlott szűrőket beszerezni a szellőzőnyílásokra, a hagyományos léghűtést lecserélni vízhűtésre. Ha anyagi helyzetünk nem engedi, legalább havonta egyszer takarítsuk ki gépünket. Telefonunkon, notebookunkon és az alaplapi nyílásokba érdemes beszerezni porvédő sapkákat. Ezzel kizárjuk a felesleges kosz bejutását a nem használt portokba.